A latin tanárnőm azt mondta, egy szót átlagosan háromszor
kell leírni a szótárba, negyedszerre már megjegyzi az ember. Ezt a receptet
Anyu egyszer elmondta, másodszor elkészítettem, most pedig leírom, hogy ne
felejtsem el. Nem tudom, ennek van-e köze a latinos példához, de valahogy el
kell kezdeni a bejegyzést. És ha már, akkor maradjunk a latin vonalon: az úri
tök tisztességes neve Cucurbita pepo – régi emlékek… :)
Hozzávalók:
- fél kg gyalult tök
- kapor (én mindig kapok a tökhöz csomagolva)
- 1 fej vöröshagyma
- 1-2 szem paradicsom
- 1 paprika
- 1 kis dobozos natúr joghurt
- 1-2 evőkanál liszt
- olaj
- só (bors)
Elkészítés:
- A tököt megsózzuk, és annyi ideig állni hagyjuk, amíg a felaprított hagymát az olajon megfonnyasztjuk.
- Tessék-lássék módra kinyomkodjuk a tököt, és hozzáadjuk a hagymához. Mehet rá a kapor, a paradicsom(ok) és a paprika (utóbbit ki lehet csumázni, ha úgy tartja kedvünk).
- Időnként kevergetve megfőzzük a tököt,
ha szükséges, az elején öntünk hozzá 1 dl vizet. Ha már levet eresztett a tök, nem
kell annyira figyelni rá, de az elején könnyen odaéghet!
Tipp: Azért a vizet se túlozzuk el, mert könnyen leves lehet belőle. - Egy tálkában összekeverjük a natúr joghurtot a liszttel és behabarjuk a főzeléket. Ilyenkor érdemes sópróbázni. Egyet rottyantunk rajta és már kész is.
![]() |
| Tökfőzelék - hurcókában :) |
Ui.: Hétköznap általában másnapra főzünk, főleg olyanokat, amik melegítve is finomak (a rántott csirke például nem tartozik ezek közé). A tökfőzelék tökéletes másnapos választás :)

0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése